HRB-150TS műanyag golyós bemélyedéses keménységmérő

Rövid leírás:

Termék részletei

Termékcímkék

Bevezetés:

A golyós benyomódásos keménységmérőt a GB3398.1-2008 szabvány (Műanyag keménység meghatározása 1. rész, golyós benyomódásos módszer) és az ISO 2039-1-2001 szabvány (Műanyag keménység meghatározása 1. rész, golyós nyomásmódszer) követelményei szerint tervezték és gyártották.

Az ISO 2039-2 szabvány leírja a keménységérték meghatározását Rockwell keménységmérő géppel, Rockwell E, L, M és R keménységi skálák használatával, hasonlóan aRockwell-módszer.

Alkalmazás:

HRB-150TS műanyag golyós bemélyedéses keménységmérő (4)

Ez a golyós bemélyedéses keménységmérő használható az autóipari műanyagok, keménygumi, műanyag építőanyagok és más iparágak anyagainak keménységének vizsgálatára, valamint az adatok feldolgozására és kinyomtatására.

Termékleírás:

A képlékeny keménység egy műanyag azon képességét jelenti, hogy ellenálljon egy másik merev, rugalmas és képlékeny alakváltozáson áteső tárgy általi nyomásnak.

A műanyag golyók benyomódási keménységvizsgálata során egy meghatározott átmérőjű acélgolyót függőlegesen a minta felületébe nyomnak a vizsgálati terhelés hatására, majd egy bizonyos ideig tartó tartás után leolvassák a benyomódási mélységet. A keménység értékét számítással vagy a táblázatból kikeresve kapják meg.

1. A minta vastagsága legalább 4 mm, a betöltési sebesség 2-7 másodpercen belül, általában 4-6 másodpercen belül állítható, a betöltési idő pedig 30 másodperc vagy 60 másodperc; A betöltési mennyiséget a minta várható keménysége alapján kell kiválasztani, és nagyobb keménység esetén nagyobb betöltést kell választani; Ellenkező esetben kisebb betöltést kell használni. Ha a minta keménysége nem előre jelezhető, akkor fokozatosan kell növelni a betöltést egy kis betöltéssel, hogy ne sérüljön a golyós bemélyítő és a minta; Általában a vizsgálat elvégezhető, amennyiben a betöltést a minta meghatározott követelményeinek megfelelően választják ki.

2. A golyó bemélyedési keménysége az acélgolyó megadott átmérőjére utal, amelyet a vizsgálati terhelés hatására függőlegesen a minta felületére nyomnak, és egy bizonyos ideig fenntartják, az átlagos nyomást egységnyi területre vetítve Kgf/mm2-ben vagy N/mm2-ben fejezik ki.