A rögzítőelemek a mechanikus kapcsolat fontos elemei, és keménységi standardjuk az egyik fontos mutatója annak minőségének méréséhez.
Különböző keménységi vizsgálati módszerek szerint a Rockwell, a Brinell és a Vickers keménységi vizsgálati módszerei felhasználhatók a rögzítőelemek keménységének tesztelésére.
A Vickers keménységi tesztje összhangban van az ISO 6507-1-rel, a Brinell keménységi teszt összhangban van az ISO 6506-1-rel, és a Rockwell keménységi teszt összhangban van az ISO 6508-1-rel.
Ma bemutatom a mikro-vívók keménységi módszerét a felületi dekarburizáció és a dekarburizált reteszelő rétegének mélységének mérésére a hőkezelés után.
A részletekért lásd a GB 244-87 nemzeti szabványt a dekarburizált réteg mélységére vonatkozó mérési határszabályokról.
A mikro-szivárgók vizsgálati módszerét a GB/T 4340.1 szerint hajtják végre.
A mintát általában mintavétel, őrlés és polírozással állítják elő, majd a mikro-keménységi tesztelőre helyezik, hogy felismerjék a felületétől a pontig, ahol a szükséges keménységi értéket elérték. A konkrét működési lépéseket a ténylegesen használt keménységi teszter automatizálásának mértéke határozza meg.
A postai idő: július 18-2024
