A keménységmérőt elsősorban kovácsolt acél és egyenetlen szerkezetű öntöttvas keménységvizsgálatára használják. A kovácsolt acél és a szürkeöntvény keménysége jól megfelel a szakítóvizsgálatnak. Színesfémekhez és lágyacélhoz is használható, a kis átmérőjű golyós behatolásmérő pedig kis méretű és vékonyabb anyagok mérésére alkalmas.
A keménység az anyag azon képességét jelenti, hogy ellenálljon a helyi deformációnak, különösen a képlékeny deformációnak, a bemélyedésnek vagy a karcolásoknak, és a fémes anyagok egyik fontos teljesítménymutatója. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a keménység, annál jobb a kopásállóság. Ez egy mutató az anyagok puhaságának és keménységének mérésére. A különböző vizsgálati módszerek szerint a keménységet három típusra osztják. Vessünk egy pillantást mindegyikre:
Karcolási keménység:
Főként különböző ásványok puhaságának és keménységének összehasonlítására használják. A módszer lényege, hogy kiválasztanak egy kemény, a másik végű rudat, végigvezetik rajta a vizsgálandó anyagot, és a karcolás helye alapján meghatározzák a vizsgálandó anyag keménységét. Minőségi szempontból a kemény tárgyak hosszú, a puha tárgyak pedig rövid karcolásokat okoznak.
Bepréselési keménység:
Főként fémes anyagokhoz használják, a módszer lényege, hogy egy meghatározott terheléssel a meghatározott bemélyítőt a vizsgálandó anyagba nyomnak, és az anyag puhaságát és keménységét összehasonlítják az anyag felületén fellépő lokális képlékeny deformáció nagyságával. A bemélyítő, a terhelés és a terhelés időtartama közötti különbség miatt számos bemélyedési keménység létezik, főként a Brinell-keménység, a Rockwell-keménység, a Vickers-keménység és a mikrokeménység.
Visszapattanási keménység:
A főként fémes anyagokhoz használt módszer lényege, hogy egy speciális kis kalapácsot egy bizonyos magasságból szabadon leejtenek, hogy az a vizsgálandó anyag mintájára ütődjön, majd az ütés során a mintában tárolt (majd felszabaduló) alakváltozási energia mennyiségét (a kis kalapács visszatérésével) (ugrási magasság mérése) felhasználva meghatározzák az anyag keménységét.
A Shandong Shancai/Laizhou Laihua Testing Instrument által gyártott keménységmérő egyfajta benyomódásos keménységmérő műszer, amely az anyag felületébe kemény tárgyak behatolásával szembeni ellenállását méri. Hány típus létezik?
1. Brinell keménységmérő: Főként öntöttvas, acél, színesfémek és lágyötvözetek keménységének mérésére használják. Ez egy nagy pontosságú keménységvizsgálati módszer.
2. Rockwell keménységmérő: olyan Rockwell keménységmérő, amely a fém keménységét a minta egyik oldalának megérintésével méri. Mágneses erő hatására adszorbeálja a Rockwell keménységmérő fejét az acél felületén, és nem kell megtámasztania a mintát.
3. Vickers keménységmérő: A Vickers keménységmérő egy csúcstechnológiás termék, amely az optoelektronikát és az elektronikát ötvözi. A gép újszerű formájú, jó megbízhatósággal, kezelhetőséggel és intuitív használattal rendelkezik. S és Knoop keménységmérő berendezés.
4. Brockwell keménységmérő: A Brockwell keménységmérő alkalmas vasfémek, színesfémek, keményötvözetek, karbonizált rétegek és kémiailag kezelt rétegek keménységének meghatározására.
5. Mikrokeménységmérő: A mikrokeménységmérő egy precíziós műszer fémanyagok tulajdonságainak vizsgálatára a gépiparban, a kohászatban és más iparágakban, és széles körben használják különféle iparágakban.
6. Leeb keménységmérő: Az alapelve az, hogy egy adott tömegű ütőtest egy adott vizsgálati erő hatására a minta felületére ütődik, és az ütőtest ütési sebességét és visszapattanási sebességét 1 mm távolságra a minta felületétől elektromágneses elvek alapján méri, a sebességgel arányos feszültséget indukálva.
7. Webster keménységmérő: A Webster keménységmérő elve egy bizonyos alakú kemény acél bemélyedés, amelyet a minta felületébe nyomnak standard rugóerővel.
8. Barcol keménységmérő: Ez egy benyomódásos keménységmérő. Standard rugóerő hatására egy speciális benyomót nyom a mintába, és a benyomódás mélysége alapján határozza meg a minta keménységét.
Közzététel ideje: 2023. május 24.
